2009. április 19., vasárnap

Húsvéti tojásdobálás

Egy kis visszatekintés az elmúlt hétvégére,Húsvétra.

Húsvét vasárnap - A feltámadás napja
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.

Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ez március 22. és április 25. között lehet.
Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.
Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is.
A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját.
A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el.
A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi.
Hagyományos ételek:
Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel
Nagypénteken: tojás és hal
Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel
Húsvétvasárnap: sült bárány
Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.


Forrás: http://www.ezenanapon.hu/

A kisfiam tojásdobálása :))


Virágzik a kökény.



Végül pedig két oldal,ami a napokban készült.

Az első oldalon nővérem kisfia látható.



Technika:hagyományos scrapbooking
Felhsználtam:Bazzill karton,Doodlebug Design inc. Lovely Lime Kit,Basic Gray chipboard díszek,mintalyukasztó,saját készítésű dísz (filcvirág,gomb Rayher,hímzőcérna)gombok Yabo scrapbook,epoxy matrica,inspiráció Jamie Waters


Itt pedig kisfiam játszik a hóban.



Technika:hagyományos scrapbooking
Felhasználtam:Bazzill karton,scrap.hu Kit-club februári készlet,Tim Holtz grungeboard,Swarovski kristály strassz,csillámpor,mintalyukasztók
,vázlat Pencil Lines

5 megjegyzés:

altalena írta...

Nagyon szép oldalakat csináltál Izzie! És nagyon köszönöm a húsvéti összefoglalót...végre kicsit helyreraktam ezt az ünnepet a fejembe, hogy mit.. miért.. hogyan:)

Timcsoca írta...

Ismét két nagyon jó oldal tőled!
Az sk. filcvirág nagyon tuti lett, a másik oldalnál pedig a varrott szív tetszik nagyon!:)))

Kovaxka írta...

Szia Izzie, gyere játszani! Nézz be a blogomba! :)

Linsey írta...

Kicsit kiváncsiskodnék... Ha van kedved játszani, nézz be a blogomra ;)

{Hana} írta...

Az oldalaidat továbbra is imádom :-)
Gyere játszani - nézz be hozzám is ;-)